HA-LIA és egy Mig-15 találkozása
 | Forrás:Szűcs József Near miss könyve. | 
 | 1951. június 20-án kora délután a HA-LIA lajstromjelű, Li-2P típusú repülőgép egészségügyi feladatot kapott, | 
 | egy óvoda negyven szamárköhögéses gyermekét és két dadus vitt fel 2000-3000 méter magasba. Az akkori orvosi vélemény szerint | 
 | a tiszta, oxigénben szegény levegő hatásos terápia a betegségre. Közben a repülőgép személyzete, | 
 | befüggönyözött pilóta ablakok mellett, a műszeres repülést oktatta, gyakorolta a monori NDB adó és Ferihegy között. | 
 | Már 40 perce voltak a levegőben, amikor a kapitány oldalán megjelent egy vörös csillagos Mig-15-ös, | 
 | a lassú sebességet nem tudta tartani, billegtetett és továbbhaladt. Egy perc múlva ismét megjelent és | 
 | pilótája vadul mutogatott lefelé. Amikor már harmadszor jött, a másodpilóta oldalánál egy rövid fényjelzős gépágyúsorozattal | 
 | jelezte, hogy komoly a szándéka. A kapitány úgy döntött, hogy a feladat befejezése előtt leszállnak Ferihegyen. | 
 | Közben az ejtőernyősöket, Vecsés határában, ugrató HA-LIG és egy lengyel Il-12-es is hasonlóan járt, ők is igyekezve leszálltak. | 
 | Ezek után a MIG áthúzott a beton felett és egy orsóval elbúcsúzott. | 
 | Mint később kiderült egy félreértelmezett lajstromjel miatt riasztották, így vált gyanússá a szokatlan magasságban ide-oda járó | 
 | HA-LIA repülőgép, majd az ejtőernyősöket (mint diverzánsokat) szóró HA-LIG, valamint az idegen lajstromjelű furcsa formájú | 
 | lengyel Il-12-es. | 
| A személyzet tagjai: |  | 
| Lelkes Lajos |  parancsnok | 
| Szűcs József |  navigátor gyakornok | 
| Zlatár János (Mátyás) |  rádiótávirász | 
| Tóth Sándor |  hajózó-szerelő | 
 
Egy USAF C-47 esete
 | Forrás: Günter G. Endres, Markó György - Egy volt "kém"-repülőgép Malév színekben, Magyar Repüléstörténeti Társaság X. Konferencia anyaga, | 
 
 | Dr Moys Péter - TSA, Magyar Repüléstörténeti Társaság XX. Konferencia anyaga, Földesi László IHO cikk, | 
 | átadási jegyzőkönyv, (sajnos hiányos) és saját kutatások. Megjegyzés: bizonyos források másként említik és értékelik az esetet. | 
 | 1951. november 19-én délelőtt 11 órakor a németországi Erding mellett lévő támaszpontról felszállt, az USAF 85. Légi Ellátó Ezred (Air Depot Wing) | 
 | 12. számú egységének (Erding Air Depot) állományába tartozó 43-16026-os jelű 20492 gyártási számú C-47A-90-DL típusú repülőgépe, | 
 | hogy Belgrádba az Amerikai Követségre szállítsa, a légierő attasé ellátmányát. | 
 | A tervezett útvonal Erding – München – Innsbruck – Bolzano – Velence – Udine – Ljubljana – Zágráb – Sela – Sisak – Belgrád. | 
 | A repülés nagy részén kedvezőtlen volt az időjárás, 5000 feet (1500 m) felhőalap, foltokban látható földterület. | 
 | Az Innsbruck-ból sugárzott rádió irányadó is bizonytalan volt, így a földfelszín szerint navigáltak. | 
 | Már ekkor, 14:01, időpontban, Zákánynál berepült egy rövid időre Magyarország fölé, a Dél-nyugati határvidéken, | 
 
 | Csurgó, Barcs, Vajszó fölött, többször kőrözve. A magyar légvédelmi tüzérség ütegei több lövést adtak le rá, erdmény nélkül. | 
 | A repülőgép Nagyharsánynál, Dél-keleti irányban, 14:35 perckor elhagyta sz ország légterét. | 
 | Amikor a repülőgép Belgrád közelébe került,a személyzet megpróbálta elérni a reptérirányítást, de nem sikerült. | 
 | Úgy döntöttek, hogy visszafordulnak Udine felé. 16:20 körüli időpontban hívták Frankfurtot, hogy próbálják meghatározni a helyüket, | 
 | mert fogytán az üzemanyag és besötétedett. | 
 | Frankfurt is javasolta, hogy próbáljanak leszállni Udine repülőterére. | 
 | 16:00 körül a román légvédelmi szervek értesítették magyar partnereiket, hogy Arad felöl egy ismeretlen repülőgép Nyugat felé halad. | 
 | Egy magyar légi figyelő őrs 16 óra 22 perckor, Eleknél, észlelte az újabb határsértést, és riasztást adott le. | 
 
 | Eközben a repülőgép kiadta az SOS vészjelet, bekapcsolták (eddig kikapcsolt) a helyzetjelző fényeket, | 
 | sőt fényszóró villogtatásával is jelezték bajbajutott helyzetüket. | 
 | 17:40 körül feltűnt egy szovjet, az 5. gárda-vadászrepülő-ezredhez tartozó, Mig-15 BISz (pilótája  A. A. Kalugin főhadnagy) vadászrepülőgép, | 
 
 | jelezte, hogy kövessék, és szálljanak le, az általa mutatott repülőtérre. | 
 | Helyi idő szerint 17:53 kor a repülőgép Pápa, a szovjetek által használt, katonai repülőterére leszállt. | 
 | Az akkori politikai helyzetben az incidenst Jugoszláv szabotázs akciónak minősítették, a rakományt elkobozták. | 
 | Teljes volt a titoktartás, így a külföldi sajtó ontotta a rémhíreket, a repülőgép elvesztéséről. | 
 | December 3-ig a személyzetet fogva tartották, majd átadták a magyar hatóságoknak a repülőgéppel együtt. | 


 | A Budapesti Katonai Bíróságon a vádlottak beismerték, hogy megsértették Magyarország határát, és nem tudtak magyarázatot adni a fedélzeten talált, | 
 | Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Magyarország fontos területeit ábrázoló térképekről, tábori használatra előkészített rádiókészülékről, | 
 | kidobásra csomagolt takarókról, felszerelésekről. A bíróság szándékosnak ítélte a határsértést, és ezért szabta ki a pénzbüntetést. | 
 | A fejenkénti 90 000 (vagy 360000) Forint, akkoriban 123 605 $ (vagy 30000 $) összeg kifizetése után, december 28-án, | 
 | a személyzet szabadon távozhatott. A repülőgépet, mint bűnjelet lefoglalták. | 
 | Külföldön a nagymértékű eltérés okát, egy erős, a személyzet által nem ismert oldalszélnek tulajdonították. | 
 | Az amerikai hatóságok elmarasztalják a magyar légvédelmet, hogy a nyilvánvalóan eltévedt repülőgép segélyhívására nem reagáltak, | 
 | nem segítették a pilótákat, sőt hagyták, hogy a mélyen berepüljenek az ország területe fölé, hogy szovjet segítséggel elfoghassák. | 
| A személyzet tagjai: |  | 
| Dave H. Henderson százados, született Oklahomában 1919. szeptember 20. Azonosítója AO-1-169-565 |  parancsnok | 
| John J. Swift százados, született New Yorkban 1917. július 31. Azonosítója AO-7-42-797 |  másodpilóta | 
| James A. Elam őrmester (szakaszvezető), született Arkansasban 1931. november 3. Azonosítója AF-18-349-150 |  rádiótávirász | 
| Jess A. Duff őrmester, született Nebraskában 1917. október 12. Azonosítója AF-39-450-853 |  hajózó-szerelő | 
 | További részletek a szerzőnél. | 
Egy brutális repülőgép eltérítés 1956-ban
 | Forrás: Komáromi Károly, egykori utas, 16 Juli 1956 Kurier és saját kutatás. | 
 | A HA-LIG repülőgép 1956. július 13-án, 13 óra 58 perckor, 14 utassal, a biztonsági tiszttel és négy főnyi személyzettel a fedélzetén, | 
 | a Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg járatra indult. | 
 | Hat férfi és egy nő magyar repülőgépeltérítő, 14 óra 53 perckor, közel 3000 méteres magasságban támadta meg az utasokat és | 
 | a repülőgép személyzetét. | 
 | Az utasokat sakkban tarva átvették a repülégép irányítását, és a radarok miatt mélyrepülésben, a határon át, Nyugat felé vették az irányt. | 
 | A repülőgép üzemanyaga fogytán Ingolstadt-közeli, még el sem készült Manching NATO repülőtérre szálltak le. | 

 | "Nini, ez már Győr" jelszóra az eltérítők előhúzták kabátjuk alól az ólmosbotokat, vasdorongokat, és nem tudva ki az ÁVH-s tiszt, | 
 | válogatás nélkül ütni-verni kezdték az utasokat. Ártalmatlanná tételük után, Polyák György a csapat vezére, aki a hadseregben korábban | 
 | pilótaként szolgált, felfeszítette a pilótakabin ajtaját, és a szerelővel dulakodott. A kapitány eközben olyan manőverekbe vitte a gépet, | 
 | hogy az eltérítők ne tudjanak behatolni. | 
 | Egy figyelmeztető lövés után, pisztolyát a kapitány fejének szegzve, Polyák beült a másodpilóta helyére. Az uticél München volt, | 
 | de többször eltévedtek, az üzemanyag elfogyott, ezért a kényszerleszállás mellett döntöttek. A sérülteket korházba szállították, | 
 | a többieket a manchingi Zauner fogadóban helyezték el. | 
 | Az eltérítőken kívül még Két utas (egy házaspár) kért menedékjogot, a többiek hazatértek, a súlyos sérülteket, a korház elhagyása után, július 21-én | 
 | mentőautóval vitték a magyar hatáthoz, ahol szeretteik várták. | 
 | További részletek a szerzőnél. | 



| A személyzet tagjai: |  | 
| Góré János |  parancsnok | 
| Fenesi János |  navigátor gyakornok | 
| Benedikt Károly |  rádiótávirász | 
| Tóth Sándor |  hajózó-szerelő | 
 
Meghiúsult eltérítés 1956-ban
 | Forrás:Ábrahám Balázs és saját kutatás. | 
 | Egy ötfős, 19–31 év kor közötti társaság négy tagja Kutasi István, Neckos Vasilis, Kabók Sándor és Merczel Gábor | 
 | nyolc nappal a forradalom kitörése előtt 1956. október 15-én hétfőn azzal a szándékkal szállt fel a Budapest – Szombathely – Zalaegerszeg járatra, | 
 | hogy Szombathelyről felszállva a HA-LIB lajstromjelű repülőgépet eltérítik, és azzal nyugatra szöknek. | 
 | Egy október 13-án tett bejelentés követően a 14 főre beszékezett repülőgépre az utasok közé két civil ruhás ÁVH-s tiszt | 
 | is helyet foglalt, akik előre figyelmeztették a személyzetet a várható veszélyről. A fegyveres támadás egészen sokáig váratott | 
 | magára. A tervük az volt, hogy amikor Szombathelyről Zalaegerszegre továbbindul a repülőgép, akkor kezdik akciójukat. | 
 | Kutasi Istvánnak géppisztollyal az utasokat kellett volna felügyelnie, míg Kabók Sándor a pilótafülke utastérbe nyíló ajtó | 
 | figyelőnyílását leragasztja, Korsós Pál Merczel Gáborral ez idő alatt pedig kifeszítik a pilótafülke ajtaját. | 
 | Erre azonban nem kerülhetett sor, mert mire Kutasi István elővette a géppisztolyát az egyik ÁVH-s tiszt | 
 | négy lövéssel semlegesítette a támadókat. Kutasi István két lövést kapott, melyek halálosak voltak. | 
 | A görög származású Neckos Vasilis-re is rálőttek, aki ennek ellenére nem sérült meg, így miután a gép visszafordult és leszállt | 
 | Szombathelyen, Budapestre vitték és még aznap ki is hallgatták. Ugyanígy a gépen tartózkodó Merczel Gábort is, | 
 | aki nem vett részt a lövöldözésben, de ott volt a gépen. Negyedik társukat, Korsós Pált, aki már korábban elutazott Szombathelyre, | 
 | gyanús viselkedése miatt már a felszállás előtt őrizetbe vették, s mivel nem tudott ott lenni a fedélzeten, az áruló gyanúját | 
 | keltette társai szemében. Az ötödik személyt Kabók Sándort ugyancsak meglőtték, hasát és combját találta el a golyó, 
 | 
 | félholt volt már, amikor a repülőgép Szombathelyre visszaért. | 
 | Merczel Gábor és Korsós Pál a forradalom alatt a vizsgálati fogságból külföldre szökött, görög társukat pedig köztörvényes | 
 | bűncselekmények miatt bebörtönözték. | 
 | Kabók Sándor, első rendű vádlottként 6 évet kapott repülőgép elrablásával elkövetett tiltott határátlépés bűntettének kísérlete, | 
 | és repülőgéppel külföldre irányuló tiltott határátlépés előkészületének feljelentését elmulasztó bűntett miatt. | 

